Szent Antal sírkápolna történe

A kápolna története:

311 nsz.öl, 565 m² területű szabálytalan romboid alakú rét területen fekszik a zsirai temető felett, 6 x 4 m alapterületű kápolna. Nem műemlék, de művészi kivitelű neoromán stílusú épület. Téglából épült, mely szentmargitai kőből faragott kőlappal van burkolva. Az épület alatt kripta húzódik. Egy kétszárnyú kapuval és kettő rácsos ablakkal rendelkezik. Körülkerítve nincs. Csúcsán kovácsoltvas kereszt. A kapu fölötti boltív alatt a felirat: „Szt. Antal kápolna."

Östör József országgyűlési képviselő 1924-ben építtette, fiatalon elhunyt fia, Östör Antal emlékére, aki költő volt. Tervezte és kivitelezte Schármár Károly soproni okleveles kőfaragómester. 1924. június 13-án Antal-napkor szentelte fel az épületet Baán János süttöri esperes-plébános, az elhunyt költő nagybátyja. Évente egyszer, Szt. Antal ünnepén (június 13.) tartanak Szentmisét. A II. világháború viszontagságai következtében teljesen leromlott állapotban volt 1994-ig. Ekkor a Zsiráért alapítvány teljesen felújította a tetejét, új tetőszerkezet, új zsolnai mázas kerámia tetőcserép (megfelel az eredeti pirogránit cseréppel). A tetőt Bellovits István ácsmester, zsirai lakos készítette. 1995-ben a kápolna belsejét: az apró darabokra szétvert oltárt és Szent Antal szobrát Kovács György fertőhomoki lakos szobrász-restaurátor az eredeti maradványokból készítette. A belső kőműves munkálatokat Lócsi István rábatamási lakos végezte a helyi kőművesekkel. Belülről újra lett színezve, ez Sárvári József szobafestő, zsirai lakos munkája. 2 db üvegablakot a zsirai Szent Lőrinc templomból hoztak. A kriptafedeleket és két lépcsőt is pótolták.

Oltár:

Margitbányai durvamészkőből faragott oltár, melyet két oszlop tart jobbról és balról. Az oszlopok között kőből faragott dombormű (relief) kereszt van. Nyitott tabernákuluma van, mely kőből épült. A tetején Szent Antal szobra áll, mely kőből van faragva.

Képgaléria